5.Fejezet.

Sajnálom csajok,hogy ilyen sokáig tartott csak mindig közbe jött valami.Szóval most végre meghoztam a részt. Remélem tecceni fog.És igyekszem most gyorsan megírni a következőt,hogy kárpótoljalak titeket.Na ennyit akartam.Jó olvasást.
I Love You Girls!♥


Amíg néztem ahogy kel fel a nap,rengeteg dolog cikázott a fejembe.
-Te meg mégis mit képzelsz magadról?-hallottam apám hangját a hátam mögött.
-Nem tehetek róla,hogy felrugott a ló.-flegmáztam neki,miközben felálltam.
-Nem arról beszélek.Csak úgy kisétáltál a kórházból mi meg halálra aggódtuk magunkat.-apám és már emelte fel a kezét ,hogy megüt.
-Én a helyedben nem tenném!-mondtam neki.És ő rá jött,hogy mire céloztam és lerakta maga mellé a kezét.
-Én bementem.-apám és már ott se volt.Én is bementem a szobámba és lefürödtem aztán felvettem egy tisztes göncöt…ami ebből állt:

Ez már itt úgy ahogy normális cuccnak számított.Aztán helyrehoztam a fejem,hajam,fogatmostam,sminkeltem meg minden.Aztán megláttam,hogy a telóm az ágyamon van és felvettem..erre 54nem fogadott hívás Ben-től.Ezért gyorsan hívtam is.
-Sziaaa Ben vagyok.(ekkor már szóltam volna bele a telefonba.)…És ez itt a hangpostám.Ha fontos akkor hadj üzit,ha nem akk egyáltalán minek hívtál? Ha  számítasz nekem akkor vissza hívlak.(pííííp.)
-Sziaa Szívem.Láttam,hogy hívtál nem is egyszer….Sajnálom ,hogy nem vettem fel.De kórházban voltam…akadt egy kis gondom,de már minden rendben van.Csak írtóra hiányzol….Ha megkaptad hívj vissza.Szeretlek.Csók.
Kinyomtam és zsebre raktam majd mentem ki a házból…és hallottam,hogy valaki kint mászkál,de nem érdekelt.Lementem a lépcsőn és mentem hátra….gondoltam benézek a lovakhoz….és láttam,hogy az egyik ló kint van a karámból.
-Héé….paci…-erre az felém nézett és nem tudom olyan furcsa érzésem volt.Írtóra féltem,de mégis volt bennem bátorság. Oda sétáltam hozzá lassan és a kezem az orra felé emeltem ő meg hozzá nyomta azt.Olyan kis aranyos volt…és nem értettem,hogy miért de tőle nem féltem…valamit éreztem nála…de magam se tudtam,hogy mit.Ahogy nézett rám azokkal a nagy szemeivel….
-Ki van ott?-ordított egy hang felém….és ez Zoé hangja volt.
-Csak én Bella.-ordítottam vissza.Ekkor előbújt egy Baseball ütővel a kezében és azt lerakta.
-Már kezdtem megilyedni,hogy valami betörő vagy nem tudom ,hogy mi.-mondta már nyugodtan és oda jött hozzám.
-Nem azt mondtad,hogy félsz a lovaktól?-kérdezte kikerekedett szemekkel amikor mellém ért.
-Félek is.Csak ez a ló…olyan…olyan más.Tőle nem félek.Valahogy úgy érzem,hogy ő nem fog bántani….de fogalmam sincs,hogy miért.-mondtam neki.
-Hát én meg tőle félek csak.Tudod….őt befogadtuk és nagyon vad ló.Ezért szökött ki megint a karámból.Nem értem,hogy tudsz épp benne megbízni…-mondta.
-Fogalmam sincs.Ha megkérlek hozol nekem pár dolgot?-kérdeztem.
-Nanem….ugye nem akarsz ráülni? Én azt nem hagyom.-mondta riadtan.
-Pedig azt tervezem.-mondtam mosolyogva.
-Bella…ő egy nagyon vad ló.Nem akarom,hogy bajod legyen.-mondta picit idegesen ekkor a ló felállt a 2hátsó lábára és akkorát nyerített hogycsakna.És mind ezt Zoé felé,ő meg ilyedtébe elesett.
-Hééé….ájjál már le!-ordítottam a lónak az meg abba hagyta.
-Zoé jól vagy?-hajoltam le hozzá.
-Persze csak megilyedtem.És ezért nem akarom,hogy felülj rá.-mondta.
-Hát így már nem is fogok.-mondtam majd felsegítettem.ő hozott egy kantárt és felraktam rá aztán bevittem a helyére.És jól bezártuk.Aztán mentünk fel hozzájuk.Megint összedobott valammi finomat és azt megettük.
-Figyu….minden héten van egy féllépésre alkalmas dolog.Mármint hogy lehet ott énekelni meg bármit csinálni.És ez holnap van.És én fellépek.Ugye eljösz velem?-nézett rám szépen.
-Persze.-mondtam mosolyogva.
-Jaaj dejóó.-ujjongott.
-Figyu…arra gondoltam ,hogy én bemegyek erre a vásárra vagy mire.Ha gondolod akkor gyere velem.-mondtam neki.
-Persze.Én is ki akartam menni.Egy perc csak felöltözöm.-röhant el mivel még pizsamába volt.Én leültem az egyik székre.Pár perc múlva egy kócos fekete hajú srác sétált be a szemét dörzsölve és egy szál rövid gatyában.Persze mivel pasi egyből a hűtő felé nyúlt.Kinyitotta és bambult be…ezt kb 5percig csinálta.
-Tudod így tönkre fog menni a hűtő.-én röhögve.Erre ilyedtében megfordult és amikor meglátott a szeme óriásiak lettek.Aztán én felálltam és oda sétált hozzám.
-Te…te…te….-dadogott össze vissza.
-Én..én…én…mivan?-röhögtem még mindig.Ekkor megrázta a fejét.
-Te hogy kerültél ide?-kérdezte még mindig furi fejet vágva.
-Tudod szépen kijöttem a kórházből Zoéval karöltve és haza jöttünk azttán a szobájában aludtam és most itt vagyok.Ennyi a történet.-mondtam neki.
-Jaa….Jhajj de örülök neked.-ölelt meg szorosan majd felakaart emelni de kevés volt a lendület így ő elfeküdt a földön én meg rajta ültem…és röhögtem.Ekkor Zoé boldogan pattogott be és amikor meglátta ezt akkor olyan fejet vágott hogy „huhh ezmiez?” . Én nem mondtam semmit csak felálltam.
-Na gyere te erős gyerek.-röhögtem miközben a kezem nyújtottam neki,ő meg megfogta és felhúztam .Ez után Zoéra néztünk.
-Na ez most mi volt?-kérdezte miközben a mutató újával rám aztán rá mutogatott egy folytámban.
-A hülye öcséd megölelt örömébe h még élek és utána fel akart emelni de nem jött össze neki így össze estünk.-mondtam el mosolyogva.
-Ahaa.-mondta hülyén.-Akkor megyünk?-kérdezte már vigyorogva.
-Aha.Csak átmegyek a pénztárcámért és igen.-moindtam.És már ott sem voltam.De láttam h Zoé neki áll dumálni Jesse-nek.De nem nagyon érdekelt. Felkaptam a pénztárcám majd zsebre raktam a telómmal együtt.Aztán megigazította a ruhám és mentem is ki,és Zoé már ott várt.Kimentünk a városba és ilyen vásár volt vagy mi.Én vettem pár cuccost és Zoé is.Aztán volt egy ilyen bizéé…tudjátok h egy srác ül fent és ha eltalálod labdával a piros gombot akkor bele esik a vízbe.
-Mennyünk már oda.-mondtam Zoénak mosolyogva.
-Okés.-mondta ő is mosolyogva.oda mentünk és egy elég helyes srác ült fennt.
-Na lányok ti is megpróbáljátok?-kérdezte a pasas.
-Én nem.-mondta Zoé.
-Én igen.-mosolyogtam és oda adtam a pénzt.A srác csak mosolyova nézett engem majd eldobtam a labdát és láss csodát…..BUMM…a vízben landolt a srác.Mi meg röhögtünk mint állat.xD Aztán mentünk is tovább.Mindenféle dolog volt ott.Eghésznap ott mászkáltunk és tök jól éreztük magunkat.Olyan 3fele éhesek lettünk és vettünk magunknak vmi kaját.Amíg kajoltunk leültünk egy padra….erre egy fiú banda jött arra akik rendesen megnéztek minket és mosolyogtak,de nem álltak meg csak mentek tovább.Jól eldumáltuk az időt és a nevetésünket a telóm hangja zavarta meg.Ben hívott.
-Bocsi egyperc…csak fontos.-mondtam neki mejd arrébb mentem.
-Sziaa kicsim.
-Szia Bell.Biztos semmi bajod? Csak mert amikor megkaptam az üzeneted nagyon megijedtem.
-Télleg semmi bajom.És nagyon hiányzol…
-Te is hiányzol nekem nagyon.De igyekszem lemenni.
-És letudsz jönni 2napo múlva?
-Szerintem igen.De mi lesz kétnap múlva?
-Az…-kezdtem volna bele.-semmi csak már hiányzol.
-Akkor igyekszem lemenni,de nem ígérek semmit.
-Rendben.
-De most mennem kell.
-okés.Sziaa.Szeretlek.
-Én is szeretlek,csók.
-Csók.-majd leraktuk a telefont,és mentem vissza a padhoz.
-Szerintem mennyünk már haza.-mondta Zoé mosolyogva.
-Rendben.-mondtam.
-Apuddal találkoztál már?-kérdezte.
-Sajnos igen…az idegeimre megy…..-mondtam.
-De én az..ja..jó..semmi.-mondta érthetetlen fejet vágva.
A haza felé utat végig röhögtük,majd amikor haza értünk,anyum úgy megölelgetett,hogy asszittem ott öl meg.
-Kicsim annyira féltem,hoyg valami bajod esett.-mondta miközben már majdnem sírt ezért a szemét törölgette.
-Semmi bajom sincs.-mondtam.
-De én akkor is féltem.-mondta miközben a könnyei véglegesen elkezdtek hullani mint valami zápor eső.
-Anya..nyugi.Zoé vigyázott rám.-mondtam.
-Ohh…ennek nagyon örülök.-mondta majd elővett egy zsepit és megtörölte rendesen a szemét.Majd bementünk és én bedőltem az ágyamba és nyomtam a szunyát…Pár óra múlva felkeltem,.hogy éhes vagyok.Felültem az ágyba és benyúltam az épp legközelebb lévő zacskóba,és elővettem egy Chips-et.Azt megettem és utána vissza aludtam.És onnan engem sehogy nem lehetett volna kirobbantani.